Hírek

Recessziók, hiszterézis és magasnyomású gazdaság

Örökre elszegényedünk-e egy recesszió után? – tettük fel a kérdést egy korábbi blogbejegyzésünkben, vagyis arra voltunk kíváncsiak, hogy van-e tartós hatása a kibocsátás sokkjainak. A makroökonómiában uralkodó világkép szerint csak akkor, ha a kínálati oldalon történik valami, például tartósan megváltozik a termelékenység. Ha a keresletet éri valami külső hatás, például egy járvány miatt az emberek nem mennek színházba, koncertre, étterembe, az csak átmenetileg téríti el a kibocsátást hosszú távú pályájáról. Ugyanez igaz a monetáris politikára vonatkozóan is, vagyis csak az üzleti ciklusra lehet hatással, a trendre nem.

Szerencsére mostanában egyre inkább a figyelem középpontjába kerül a kérdés, így nem meglepő, hogy az elmúlt években több tanulmányt is publikáltak a témában. Ami a legfontosabb, hogy ezek többnyire cáfolni látszanak a mainstream nézetet, ugyanis kimutatják, hogy a kereslet és a monetáris politika hosszú távon is hatással lehet a kibocsátásra és a foglalkoztatottságra, vagyis létezik makroszinten a hiszterézis.

Ezek közül talán a legérdekesebb Jordà, Singh és Taylor tanulmánya, ugyanis ők egy kivételesen hosszú, 125 évet átölelő, 17 fejlett országot tartalmazó panel-adatbázison becsülték meg a monetáris politika hatását (Jordà és szerzőtársai, 2020). Eredményeik szerint egy, a rövid lejáratú kamatokat egy százalékponttal emelő szigorítás 4-5 százalékkal alacsonyabb kibocsátást eredményez – 12 évvel a szigorítás után! Ez azt jelenti, hogy például a pénzügyi válság kirobbanásakor megtett monetáris politikai lépések még ma is éreztetik hatásukat.

Girardi, Meloni és Stirati a kereslet nagyméretű expanzióinak hatását vizsgálták, és nagyon hasonló eredményre jutottak a GDP vonatkozásában (Girardi és szerzőtársai, 2020).  34 OECD ország 55 éves paneljén a pozitív keresleti sokkok statisztikailag szignifikáns hatását becsülték a GDP-re 10 éves horizonton. Bár a becslés a kereslet növekedésére vonatkozik, eredményeik érvényesek annak visszaesésére is ellenkező előjellel.

De hogyan lehet tartós hatása a kereslet visszaesésének vagy egy monetáris szigorításnak? Hogyhogy nem működnek azok a mechanizmusok, amelyek helyreállíthatják a – mainstream szemlélet szerint kínálati tényezők által meghatározott – hosszú távú egyensúlyt? A termelésnek melyik tényezőjében jelentkezik a hiszterézis: a tőkeállományban, a termelékenységben vagy a felhasznált munka mennyiségében?

Az idézett tanulmányok erre a kérdésre vonatkozóan is mutatnak be eredményeket. Jordà és szerzőtársai a hatást a GDP tényezőire dekomponálva azt találták, hogy a hiszterézis a teljes tényezőtermelékenységben és a tőkeállományban jelentkezik, a munkában viszont nem. Vagyis például egy monetáris szigorítás a tőke és a – tág értelemben vett – tudás felhalmozását tartósan visszaveti, a munkapiaci hatások viszont néhány év múlva korrigálódnak. Girardi és szerzőtársai ugyancsak kimutatják a tőkefelhalmozásra gyakorolt tartós hatást, azonban a termelékenységi és a munkapiaci következményeket tekintve kevésbé egyértelmű az eredményeik által mutatott kép.

További fontos kérdés, hogy ha van hiszterézis, hogyan reagáljon a monetáris politika a gazdasági ciklusokra. Intuitíve belátható, hogy tartós hatások miatt a kibocsátás ingadozásainak nagyobb a jóléti költsége, ezért a jegybankoknak nagyobb hangsúlyt lehet érdemes helyezni a reálgazdaságra. Erre a kérdésre próbál választ adni Garga és Singh, akik a sztenderd újkeynesi modellt kiegészítik a termelékenységben jelentkező hiszterézishatással (Garga és Singh, 2021). Ezt úgy ragadják meg, hogy amikor például a kereslet valamilyen külső okból visszaesik, visszaesnek a K+F ráfordítások, mivel egy szabadalom értéke a gazdaság lassulása miatt csökken, így a kevesebb innováció tartós kiesést okoz a technológiai fejlődésben. Egy recesszió után így bár a munkapiaci egyensúly helyreáll, a kibocsátás tartósan korábbi trendje alá kerül.

Garga és Singh kimutatja, hogy „normál” körülmények között továbbra is az a legjobb monetáris politika, amely stabilizálja a kibocsátási rést, és ezzel az inflációt is. A probléma akkor jelentkezik, amikor a kamatpolitika beleütközik a zéró alsó korlátba, vagyis amikor a jegybank nem tudja megakadályozni a gazdasági visszaesést/lassulást további kamatcsökkentésekkel. Ez egy hagyományos újkeynesi modellben is jóléti veszteséget okoz, de hiszterézis esetén a veszteség jóval nagyobb. A szerzők levezetik, hogy ebben az esetben a jegybanknak el kell köteleződnie amellett, hogy amikor a gazdaság ismét növekedni kezd, az ennek nyomán megemelkedő inflációt egy ideig nem próbálja megfékezni, vagyis magasnyomású gazdaságot üzemeltet. Bár az (átmenetileg) magasabb inflációnak is vannak társadalmi költségei, a hiszterézishatás mérséklése ennél nagyobb haszonnal jár. Nyilvánvalóan ez az érvelés csak addig érvényes, amíg a gazdasági szereplők számára az inflációs cél elérése hiteles marad, várakozásaik nem emelkednek meg tartósan.

Egyre több az evidencia arra vonatkozóan, hogy ha nem is mindenki, de a társadalom egy nem elhanyagolható része tartósan elszegényedhet egy recesszió után, ez pedig a társadalom egészére nézve is veszteséget jelent. Érdemes tehát ennek fényében újragondolni, hogyan tudja a gazdaságpolitika a leghatékonyabban tompítani a visszaeséseket és támogatni a kilábalást, a trendhez történő visszatérést.

Vonnák Balázs


Hivatkozások:

Garga, Vaishali és Sanjay R. Singh, 2021. “Output hysteresis and optimal monetary policy,” Journal of Monetary Economics, Elsevier, vol. 117(C), 871-886.

Girardi, Daniele, Walter Paternesi Meloni és Antonella Stirati, 2020. „Reverse hysteresis? Persistent effects of autonomous demand expansions,” Cambridge Journal of Economics, Volume 44, Issue 4, 835–869.

Jordà, Òscar, Sanjay R. Singh és Alan M. Taylor, 2020. “The Long-Run Effects of Monetary Policy,” NBER Working Papers 26666.


Főoldali kép forrása: pixabay.com

The post Recessziók, hiszterézis és magasnyomású gazdaság appeared first on Economania blog.

Ez a weboldal sütiket („cookie”) használ
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. View more
Süti tájékoztató
Elfogadom
Nem fogadom el
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Szabályzat
Süti neve Aktiv
Hogyan törölheti a cookie-kat, és hogyan tilthatja le azokat: Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. Amennyiben nem szeretné, hogy cookie-kat használjunk, letilthatja azokat. A letiltás böngészőfüggő, és különböző módon történhet. A legnépszerűbb böngészőkben a letiltás mikéntjéről az alábbi linkeken szerezhet tudomást:
Beállítások mentése
Süti tájékoztató