Hírek

Hogyan lehet hatékonyan felvenni a harcot válságokkal, járványokkal

2021 augusztusában jelent meg Markus Brunnermeier „A reziliens társadalom” című könyve (Brunnermeier, 2021). A szerző a Princeton Egyetem professzora, legfőbb kutatási területei a nemzetközi pénzügyi piacok és a makroökonómia, ezeken belül is a likviditás, buborékok, pénzügyi stabilitás, monetáris politika, digitális pénzek. Könyve 2021-ben elnyerte a legjobb gazdasági témájú könyvnek járó díjat Németországban, valamint szerepelt a Financial Times által összeállított legjobb közgazdasági könyvek listáján is. Az alábbiakban a könyv néhány fontos állítását, üzenetét mutatom be.

  • A nagy sokkok, válságok időszakát éljük, amelyek a gazdaságot, a társadalmat és az egyént egyaránt próbára teszik. Brunnermeier a rezisztencia helyett a reziliencia stratégiáját javasolja a sokkokkal való szembenézésre, ami a társadalmi fejlődés fenntarthatóságának kulcsát jelenti számára. A rezisztenciát ellenállóképességként, a rezilienciát helyreállási képességként lehetne a könyv szellemiségének leginkább megfelelő módon lefordítani.
  • A reziliencia gyakorlatilag akármilyen rendszerre értelmezhető fogalom, amely külső hatásoknak van kitéve: lehet az egyén, a gazdaság, a társadalom, a globális ellátási láncok, a geopolitikai rendszer vagy a Föld ökológiai rendszere.
  • A reziliencia rugalmasságot, a változásokhoz történő alkalmazkodás képességét jelenti, ami biztosítja a sokkok utáni talpraállást, a korábbi fejlődési pályára történő visszatérést. A rezisztens/robusztus stratégia ezzel szemben mereven próbál ellenállni a sokkoknak, ami csak egy bizonyos pontig működik, ugyanis egy kellően nagy sokk visszafordíthatatlanul roncsolja a struktúrát. Hasonlatként La Fontaine „A tölgy és a nád” című meséjét használja: a tölgy a robusztus, a nád a reziliens („I bend and do not break”) stratégiát képviseli a viharokkal szemben. A covid-járványban például a korlátozásokra támaszkodó politika a robusztusságra, míg az átoltottságot ösztönző politika a rezilienciára építi a védekezést.
  • A reziliencia megkülönböztetendő a kockázatkerüléstől is. A kockázatkerülő stratégia statikus megközelítés, és olyan struktúrát alakít ki, amely csökkenti a volatilitást. A reziliencia ezzel szemben dinamikus stratégia, a hangsúly nem a volatilitás csökkentésén, hanem a visszapattanáson, helyreálláson („mean reversion”) van.
  • A reziliencia mellett elérhető fejlődési pálya volatilisebb, de gyorsabb is, mint amit a kockázatok minimalizálásával lehet elérni. Ez egyben alkalmasabbá teszi arra, hogy hosszú távon elkerülje a csapdahelyzeteket („traps”), amelyek huzamosabb ideig megállíthatják a fejlődést vagy a kritikus pontokat („tipping points”), ahol a fejlődés trendje könnyen megfordulhat.

A reziliens és a kockázatminimalizáló növekedési pálya stilizált grafikonja

Forrás: https://www.piie.com/sites/default/files/documents/brunnermeier-09-09-2021ppt.pdf

  • A reziliencia összefügg a fenntarthatósággal is, azonban ez utóbbi többet jelent. Egy fenntartható stratégia megköveteli a rezilienciát, vagyis a trendhez való visszatérés képességét, de emellett azt is, hogy ez a trend pozitív meredekségű, valódi növekedési pálya legyen.
  • A társadalom szintjén a reziliencia kulcsa a negatív externális visszacsatolási körök mérséklése, kiküszöbölése. Ezek a visszacsatolási körök akkor alakulnak ki, amikor egy személy cselekedetei negatív externáliával járnak egy másikra nézve, aki erre olyan lépésekkel reagál, amelyek az előző személyt érintik negatívan, és így korábbi tevékenységének intenzívebb folytatására ösztönzik. Ezek kiküszöbölését szolgálja a „társadalmi szerződés”, amely sok formában, például szociális normákban, törvényekben, piacokban testesülhet meg.
  • A társadalmi szerződés az externális visszacsatolások mellett a társadalom egészét és annak tagjait érő külső sokkok hatását is befolyásolja. Az egyik legfontosabb ilyen, a rezilienciát erősítő mechanizmus az a fajta biztosítás, aminek keretén belül a társadalom tagjai szükség esetén segítenek a bajbajutottakon. Ez megvalósulhat piaci alapon is, de állami beavatkozással vagy spontán segítségnyújtás formájában is.

Vonnák Balázs


Hivatkozások:

Markus K. Brunnermeier, 2021. “The Resilient Society,” Endeavor Literary Press


Főoldali kép forrása: pixabay.com

The post Hogyan lehet hatékonyan felvenni a harcot válságokkal, járványokkal appeared first on Economania blog.

Ez a weboldal sütiket („cookie”) használ
Ez a weboldal sütiket használ a kényelmesebb böngészés érdekében. A honlap használatával Ön elfogadja, hogy az oldal sütiket használ. Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. View more
Süti tájékoztató
Elfogadom
Nem fogadom el
Adatvédelmi és Cookie szabályzat
Szabályzat
Süti neve Aktiv
Hogyan törölheti a cookie-kat, és hogyan tilthatja le azokat: Kérjük, olvassa el Sütitájékoztatónkat, amelyben további információkat olvashat a sütikről és azt is megtudhatja, hogyan tudja kikapcsolni vagy törölni őket. Amennyiben nem szeretné, hogy cookie-kat használjunk, letilthatja azokat. A letiltás böngészőfüggő, és különböző módon történhet. A legnépszerűbb böngészőkben a letiltás mikéntjéről az alábbi linkeken szerezhet tudomást:
Beállítások mentése
Süti tájékoztató