Közösségi hálózat, boldogság és a közgazdaságtan

Mi értelme növelni a GDP-t, a fogyasztást vagy a gazdasági teljesítményt, ha végül nem tudjuk növelni az emberek boldogságot és elégedettségét? Számos esetben és formában merül fel újra és újra, számos új kutatás vizsgálja több oldalról is ezt a kérdést és próbálja megérteni az emberek boldogságának hajtóerejét és ennek gazdasági jelentőségét. Az ember közösségi lény, amely […]

Miért ne higgyünk a szemünknek, avagy a statisztika „hibái”

A tudományos életben és publikációkban gyakran élünk hipotézisekkel, feltevésekkel. Az általunk feltett kérdés megválaszolására sok esetben statisztikai módszereket veszünk igénybe. A gyakorlatban ez úgy történik, hogy megfogalmazunk egy állítást (nullhipotézist) és egy ennek ellentmondó állítást (alternatív hipotézist) úgy, hogy egymást kizárják és az egyiknek igaznak kelljen lennie. Ezután „megmérjük”, hogy a tényekkel melyik állítás van […]

A technológiai optimizmus csapdája a fenntarthatóságban

Erősen hiszünk a növekedésben és a technológiai haladásban. És erre minden okunk megvan, hiszen szinte felfoghatatlan, hogy milyen messzire jutottunk az emberi civilizáció fejlődésével. Városainkat elektromos árammal működtetjük, betegségeket gyógyítunk, és több mint ötven évvel ezelőtt nemcsak, hogy embert küldtünk a Holdra, de biztonságosan vissza is juttattuk onnan a Földre. Okoseszközeink segítségével ma egy közös tudat […]

Társadalmi egyenlőtlenség és fenntarthatóság

A jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek kérdésköre blogunk elindulása óta foglalkoztatja bloggereinket. Míg 15-20 évvel ezelőtt a közgazdasági gondolkodást dominálták a reprezentatív szereplős modellek, ahol egy háztartás képviselte a teljes lakossági szektort, egy vállalat pedig a teljes vállalati szektort, mára már megszokottá vált, ha valaki azt vizsgálja például, hogy a jegybanki eszközvásárlások hogyan hatnak a vagyoni […]

A 12.000 milliárd dolláros kérdés, avagy a jegybanki devizatartalékok zöldítésének dilemmái

A devizatartalékok felhalmozásának fő célja, hogy szükség esetén a központi bank megfelelő mennyiségű devizát biztosítson a gazdaság szereplőinek, valamint a monetáris politikai céloknak megfelelően tudja alakítani a devizapiac kereslet-kínálati viszonyait, védve a hazai fizetőeszközt a túlzott le- vagy felértékelődéstől. A tartalékkezelők klasszikusan három szempontot mérlegelnek a befektetési döntéseikben: likviditás, biztonság, hozam. Örök dilemma, hogy a […]

Öt éves az Economania blog

Az MNB Intézet számára különleges nap a mai, hiszen pontosan öt éve, 2017. november 1-jén indította (akkor még MNB Tanszékként) az Economania blogot. Az évforduló alkalmából érdemes visszatekinteni az elmúlt időszakra: öt érdekesség a blog első öt évéből. 1. Olvasók a világ több pontjáról Az Economania bloggerek által írt blogbejegyzéseknek már több mint 350.000-es olvasottsága […]

Célzott beavatkozási pont a lakáshitelek piacán: az NHP Zöld Otthon Program

A Magyar Nemzeti Bank Európában elsőként kapott zöld mandátumot az Országgyűlés 2021. május 28-i döntése értelmében, a jegybanki célok között így már dedikáltan is megjelenik a környezeti fenntarthatóság elősegítése. Az MNB ezt követően stratégiai célként fogalmazta meg egy olyan pénzügyi rendszer kialakítását, amely figyelembe veszi a fenntarthatósági szempontokat. Miközben több irányból is megkezdődött a zöld […]

Hogyan lesz a zöld kötvényekből zöld Magyarország?

A zöldkötvények mára a tőkepiacok megkerülhetetlen elemeivé váltak. Ezeknek az értékpapíroknak a legfőbb ismérve, hogy a bevont forrásokat a kibocsátók környezetileg fenntartható aspektussal rendelkező projektek finanszírozására fordítják. A zöld minőséget tehát alapvetően a források felhasználásának módja határozza meg („Use of Proceeds”), amely szemléletmódot a nemzetközi kötvénystandardok feltételrendszerei is tükrözik. Az elmúlt években a hazai piacokon […]

Nobel 2022: Bernanke, Diamond és Dybvig

Túlzás nélkül állítható, hogy október 10-én a közgazdász szakma jelentős része izgatottan várta a Nobel-bizottság bejelentését. Röviddel dél előtt felszállt a füst, és bejelentették: a 2022. évi közgazdasági Nobel-díjat és az azzal járó tízmillió svéd koronát Ben S. Bernanke, Douglas W. Diamond és Philip H. Dybvig kapták egyenlő arányban megosztva a bankok és pénzügyi válságok […]

Egy majdnem-Lehman pillanat okai

Egy szenior bankár szerint néhány napja egy szinte lehmani pillanatnak lehettünk majdnem tanúi. Akárhogy is ítéljük meg, nem kecsegtet sok jóval, hogyha rövid időn belül 50 milliárdnyi államkötvénytől próbálnak megszabadulni, miközben átlagosan egy nap 12 milliárddal szoktak kereskedni. És mindez ráadásul nem is egy banánköztársasággal történik, hanem a nyugati világ egy jó adósságbesorolással (AA) rendelkező […]